Megemlékezés Radisics Jenőről

Augusztus 7-én volt Radisics Jenőnek, az Iparművészeti Múzeum egykori főigazgatója születésének 156. évfordulója. Az Iparművészeti Múzeum ebből az alkalomból megtisztíttatta Radisicsnak a Fiumei úti Sírkertben álló sírját, és ott szerény megemlékezést tartott.

Radisics Jenő 1856-ban született, és 1881-ben osztották be Ráth György mellé a fogalmazói és őri teendők ellátására az Orsz. M. Iparművészeti Múzeumba, ahol 1885-ben titkári, 1887. június 25-én igazgatói kinevezést kapott.  1896-tól az Iparművészeti Múzeum főigazgatója volt haláláig, 1917 elejéig. Radisics életműve az Iparművészeti Múzeum naggyá fejlesztése volt. 1884-ben részt vett az ötvösműkiállítás lajstromának összeállításában és egyik szerzője volt az ötvösség emlékeit bemutató díszkötetnek. E tárlat kapcsán javaslatára került sor az üzleti szempontból sikeres galvanoplasztikai műhely felállítására, amely által műkincseink kiváló darabjai könnyen hozzáférhetőkké váltak. A Lechner Ödön által tervezett új épület kialakításában kulcsszerepe volt, az új épület átadása után vette át teljes körűen a múzeum igazgatását.

Számos nyugat-európai utat tett, amikor részint tanulmányozta külhoni gyűjtemények kincseit, részint aukciókon vett részt, műtárgyakat vásárolt a múzeum számára. Szinte egész Európát bejárta, felkereste a legnevezetesebb külföldi múzeumokat, korabeli kiállításokat, gyűjteményeket. Érdeme, hogy sikerült több kitűnő külföldi kiállítás anyagát Magyarországra hoznia és ezekből értékes darabokat tudott vásárolni a múzeum számára. Kiváló érzékkel választotta ki az arra érdemes tárgyakat, és külföldi kapcsolatainak, nemzetközi tekintélyének köszönhetően sikerült is megszereznie, s bemutatnia a közönségnek.

Radisics nagy nyitottsággal viszonyult a századvég szecessziós stílusához, és külön érdemes megemlíteni kapcsolatát az angol iparművészet kiemelkedő alkotóival és a Victoria and Albert Museummal. A szecessziót előtérbe helyező új korszak nyitányát 1898-ban a Modern művészet című tárlat jelentette. Az év tavaszán nyílt meg a kortárs művészetről átfogó képet nyújtó modern művészeti kiállítás. Ugyanebben az évben az angol nemzeti verseny díjnyertes alkotásaiból rendezett tárlat anyagát saját maga Radisics Jenő válogatta ki. 1900-ban Walter Crane nagyszabású, önálló tárlata került megrendezésre. 1902-ben a brit iparművészeti kiállítás, 1907-ben pedig a jeles grafikus, Aubrey V. Beardsley önálló tárlata nyílt meg. Az új múzeumépület belső kialakítása, felszerelése érdekében pedig Londonba utazott, a South Kensigton Museumban alkalmazott technikai megoldások tanulmányozására. Neki köszönhető az átalakítva mind a mai napig használatban lévő ún. angol vitrinek használatba állítása.

Radisics 1897-ben, a Magyar Iparművészet első számában így írt a nagy londoni példaképről a budapesti Iparművészeti Múzeum kapcsán:

“A helyzetet ma az angol műipar uralja. A régi  művészet remekeiből táplálkozik, minden izében angol s a legmodernebb valamennyi között. Ezzel szemben az is áll, hogy a londoni South Kensington Museum a legkevésbbé mozgékony intézet. Vásárol, gyűjt s szerzeményeit közszemlére bocsátja; erre szorítkozik összes tevékenysége. Régente kiállításokat is rendezett, ujabban azt sem teszi többé, mert hisz olyat úgy sem tudna bemu­tatni, a mije neki magának ne volna. Hol itt tehát a rejtély kulcsa? Az „Art Training school”-ban, melylyel a múzeumot megalapításával egyidejűleg kapcso­latba hozták. Ebben nevelték a Morris-ok tervező művészeit, a Walter Crane-k méltó utódait, a minthogy a Deck-ek, Oallé-k, Lobmayer-ek és mások is, a párisi és limoges-i École nationale des Árts Décoratifs, illetőleg a bécsi Kunstgewerbe Schule tanítványaiból szerződtetik a művészi erőt, mely műhelyeikben meg­teremti lassan, de biztosan a modern nemzeti renaissanceot.” (a teljes írás itt olvasható).

A múzeum példaadó szerepe, a múzeum és az oktatás egybefonódása mind olyan mozzanatok voltak az Iparművészeti Múzeum Radisics által kifejlesztett koncepciójában, amelyek az angol modellből vett át. Egyvalamiben Radisics azonban előrelátóbb volt a londoniaknál: felismerte a szecesszió törekvéseit, jellemző sajátosságait, a korszak angol és francia iparművészetének vezető szerepét. Elsősorban a modern művészeti mozgalmak bölcsőjének tekintett Anglia és Franciaország művészeti törekvéseit igyekezett megismertetni a közönséggel, és ennek során jeles darabokkal gyarapodott a múzeum, mint a ma már fogalommá vált Tiffany-cég üvegei, a német Jugendstil legszebb alkotásai, a scherrebeki szövőiskola Otto Eckmann tervei nyomán szőtt kárpitjai, illetve Bindesböll terve nyomán készült dán könyvkötés, valamint svéd (rörstrandi) porcelánok. Az 1900-as párizsi Világkiállításon is kiemelkedő darabokkal gazdagodott a gyűjtemény. A nemzetközi vásárlásokkal párhuzamosan Radisics Jenő a kortárs magyar műalkotásokból is vásárolt évről évre.

Louis Comfort Tiffany: Pávás váza, 1898 k. Radisics Jenő vásárlása az Iparművészeti Múzeum számára. (Jelenleg a Művészet mindenkinek c. kiállításon látható)

Radisicsnak köszönhetően Budapesten a század elején európai rangú gyűjtemény jött létre, mely átfogó képet adott a korabeli művészi törekvésekről, európai és magyar vonatkozásokban egyaránt. Radisics Jenő elévülhetetlen érdeme, hogy ritka ízléssel, kiváló érzékkel választotta ki a megvásárolt műveket, s megalapozva az Iparművészeti Múzeum mind a mai napig jelentős szecessziós gyűjteményét.

A megemlékezésen Radisics Jenő tevékenységét Horváth Hilda, az Iparművészeti Múzeum Adattárának vezetője méltatta. A fenti szöveg szintén az ő írásain alapul. Az alábbi linken olvasható tanulmánya az áttörést jelentő 1898-as kiállításról.

Horváth Hilda: Az 1898. évi modern kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. Ars Hungarica, 2006.

1917-ben a Magyar Iparművészet lapjain Csányi Károly emlékezett meg az elhunyt Radisicsról, a szöveg itt olvasható.

Takács Imre, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója és Horváth Hilda a megemlékezésen

About these ads
Kategória: Uncategorized
Címke: ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

You are commenting using your Twitter account. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

You are commenting using your Facebook account. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

You are commenting using your Google+ account. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s